Az izomműködés és az rehabilitációs eredmények összehasonlítása a kitartó vagy kerülő magatartás modell alcsoportjai között.

Célkitűzés
Annak megállapítása, hogy a kitartó vagy hárító magatartás modell alcsoportjai, a félelemből kerülők (FAR), a mentális stresszel élők (DER), a stresszel aktiválódók (EER) és a stresszhez alkalmazkodók (AR) krónikus derékfájása esetén, különböznek-e a fizikai mérések és az eredmények tekintetében a terápia után.

Módszerek
6 hónapos kezelés, 10 géppel a hátizmok, a hasizmok, a csípő adductorok és abductorok számára, valós idejű edzés irányítással a gépek képernyőjén. Az edzés a kezdeti teszteredmények alapján történt, az ellenállást 4 hetente növeltük. Átlagosan heti 1 edzés alkalom. Értékelés a kezelés előtt és után.

Eredmény mérések: maximális izometriás erő (G110, G120, G130), ROM, flex and relax tesztek, AEQ, RMDQ, PDI, SF-36, IPAQ, VAS.

Eredmény
A tréning után minden alcsoportban jelentős javulást tapasztaltak a gerinc egészségi állapotában. A DER és a FAR azonban a beavatkozás előtt és után is erősebben érintettnek bizonyult az EER és az AR csoportokhoz képest, amit a nagyobb fájdalom intenzitás, a magasabb mozgáskorlátozottsági szint, az alacsonyabb életminőség és a rosszabb munkaképesség jelzett, annak ellenére, hogy a csoportok nem különböztek a kiindulási fizikai mérések és az aktivitási szintek tekintetében. Az eredmények hangsúlyozzák az AEM-alcsoport-specifikus kezelési fontosságát.

Fehrmann E, Tuechler K, Kienbacher T, Mair P, Spreitzer J, Fischer L et al. Comparisons in Muscle Function and Training Rehabilitation Outcomes Between Avoidance-Endurance Model Subgroups. The Clinical Journal of Pain 2017;33(10):912-920.

Egy tudományosan alátámasztott tréning költség/haszon analízise a hátproblémákkal küzdő, egészség biztosítási tagok esetében. A Gothaer Krankenversicherung AG példája.

Cél
A hátfájós betegek magas költségeinek visszaszorítása az FPZ (Kutató- és Prevenciós
Központ / Forschungs- und Präventionszentrum) koncepciója
szerint megvalósított “integrált funkcionális hátfájás-terápia” programmal.

Módszerek
A „súlyos tünetekkel járó gerincfájdalom” kritérium felhasználásával, a 2001-2003 közötti időszak 400 biztosítottját elemezték, akik közül 94-en vettek részt a kezelési programban.

A csoport 24 edzésen vett részt a David Spine Concept segítségével (kezdeti és eredmény elemzéssel).

A nyújtott szolgáltatásokat összehasonlító vizsgálatnak vetették alá, a befektetés megtérülését (ROI) figyelembe vevő vállalatirányítási kritériumok szerint.

Az eredmény 
A résztvevői csoportban a megtakarítások átlagosan 5544 EUR-t tettek ki. A 2000-2003 közötti 4 éves időszakra számolva a megtakarítás betegenként és évente 1390 EUR volt.

A konkrét költségkritériumok szerinti bontásban az eredmények változatosabbak voltak. A 2000-2003 közötti időszakban a biztosítótársaság számára az egy betegre jutó költségek a kontrollcsoportban 17 489,78 EUR, a résztvevői csoportban pedig 11 647,24 EUR voltak. Az 1:1 terapeuta: páciens arányú gerinctréning költségei 1247,55 EUR-t tettek ki.

Ez azt mutatja, hogy a 4 éves időszak alatt a teljes költségekre vonatkozóan 4,7:1 arányú megtérülést értek el, vagyis, minden egyes aktív gerinctréningbe befektetett euró után 4,7 EUR előny érhető el a kontrollcsoporthoz képest.

Daschner T, Tschubar F. Cost/benefit analysis of a scientifically supported training for health insurance participants with back problems. The example of the Gothaer Krankenversicherung AG. Manuelle Medizin 2006;44(4):308-312.